A gyakorlatban elterjedt a magánszemélyek által gépjárművekben elhelyezett forgalomfigyelő fedélzeti kamerák alkalmazása az esetleges szabálysértések, illetve bűncselekmények rögzítése és utólagos bizonyíthatósága érdekében. Ezeket a felvételeket sokszor közzéteszik a közösségi médiában, illetve felhasználják büntetőeljárásban vagy szabálysértési eljárásban.
A kérdéskörrel kapcsolatban szükségesnek tartom megvizsgálni, hogy a magánszemélyek által a gépjárművekben alkalmazott forgalomrögzítő fedélzeti kamera által végzett adatkezelés a GDPR tárgyi hatálya alá tartozik-e. A GDPR 2. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján a GDPR nem alkalmazható olyan adatkezelésekre, amelyeket természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik.
Az Európai Adatvédelmi testület 3/2019. számú iránymutatása[1] szerint a háztartási adatkezelés mentességét videokamerás megfigyelések esetében szűken kell értelmezni. Ami a magánszemély területén és helyiségein belül üzemelő videoeszközöket illeti, kiterjedhet rájuk az otthoni tevékenységek mentességére vonatkozó rendelkezés.
Az Európai Unió Bírósága a Frantisek Rynes kontra Urad pro ochranu osobnich údaju ügyben előzetes döntéshozatali eljárásban hozott C-212/13. sz. ítéletében[2] megállapította, hogy „Mivel az olyan videókamerás megfigyelés, mint amilyenről az alapeljárásban szó van, ugyancsak részben, de közterületre is kiterjed, és így a kamerás megfigyelőrendszerrel adatkezelést végző személy magánszféráján kívülre irányul, nem tekinthető a 95/46 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében foglaltak értelmében kizárólag „személyes, illetve otthoni” tevékenységnek. (…) A 95/46 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy olyan kamerarendszer működtetése, amely személyekről készített videófelvételt adatrögzítő eszközön – például merevlemezen – tárol végtelenített formában, és amelyet egy természetes személy azért szerelt fel a családi házára, hogy megvédje a háztulajdonosok tulajdonát, testi épségét és életét, a kamerarendszerrel végzett megfigyelés pedig közterületre is kiterjed, nem minősül olyan adatkezelésnek, amelyet e rendelkezés értelmében kizárólag személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlása céljából végeznek.”
Megállapítható tehát, hogy amennyiben a forgalomfigyelő fedélzeti kamera közterületet is rögzít, az azzal folytatott adatkezelés (pl. rögzítés, tárolás, közösségi médiában vagy bármely más módon történő közzététel) nem esik a háztartási adatkezelés kivétele alá.
Az Európai Unió Bírósága a Bodil Lindqvist elleni büntetőlejárásban indított előzetes döntéshozatali eljárás során megállapította, hogy a háztartási adatkezelés mentességét „úgy kell tehát értelmezni, hogy az kizárólag a magánszemélyek magán vagy családi élete keretébe tartozó tevékenységekre vonatkozik, nyilvánvalóan nem erről van azonban szó a személyes adatok interneten való közzétételét jelentő olyan feldolgozás esetében, amely során ezen adatok meghatározatlan számú személy számára válnak hozzáférhetővé.[3]”
Megállapítható tehát az is, hogy a forgalomfigyelő fedélzeti kamera által rögzített felvételek közösségi médiában vagy más módon történő közzététele, mint adatkezelési tevékenység nem esik a háztartási adatkezelés kivétele alá, így a GDPR rendelkezéseit alkalmazni kell rá.
A fedélzeti kamerák alkalmazásának célja a leggyakrabban az esetleges szabálysértések és bűncselekmények utólagos bizonyíthatósága, a balesetek rekonstrukciója.
Mivel az adatkezelés a GDPR hatálya alá tartozik, meg kell vizsgálni az adatkezelésnek a GDPR 5. cikkében meghatározott alapelveknek, azon belül is első sorban az adattakarékosság elvének való megfelelését. Az adatkezelésnek az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell lennie, és a szükségesre kell korlátozódnia. Vizsgálni kell tehát, hogy a rögzített adatkezelési cél nem érhető-e el személyes adatok kezelése nélkül más módon, illetve az adatkezelésnek az adatkezelési cél eléréshez szükséges legkevesebb személyes adatra és adatkezelésre kell kiterjednie. Amennyiben a forgalomfigyelő fedélzeti kamera folyamatosan rögzít, számos olyan adatkezelés megvalósul, amely a kitűzött cél eléréséhez nem szükséges, így az nem felel meg az adattakarékosság elvének figyelemmel arra, hogy számos olyan személy személyes adata is rögzítésre kerül, amely a kitűzött cél eléréshez nem szükséges. Az Európai Adatvédelmi Testület ezzel kapcsolatban kifejezésre juttatta a 3/2019. számú iránymutatásában, hogy „menetrögzítő kamera telepítése esetén (például baleset bekövetkezésekor történő bizonyítékgyűjtés céljából) fontos gondoskodni arról, hogy ez a kamera ne rögzítse folyamatosan a forgalmat, valamint az út mellett tartózkodó személyeket. Ellenkező esetben az érintettek jogainak ez a csorbulása nem indokolható a videofelvételeknek egy inkább feltételezett balesetnél bizonyítékként való rendelkezésre állásához fűződő érdekkel.” [4] Amennyiben a forgalomfigyelő fedélzeti kamera folyamatos rögzítést végez, az érintettek jogainak és szabadságainak védelme elsőbbséget élvez a személyes adatok kezeléséhez fűződő érdekkel szemben, azaz az adatkezelés nem jogszerű.
[1]https://edpb.europa.eu/sites/default/files/files/file1/edpb_guidelines_201903_video_devices_hu.pdf 12. pont
[2] Az Európia Unió Bíróságának C-212/13. sz. ítélete 33. és 35. pont. https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=D092015FB896CF5F6DAB221A3C466F76?text=&docid=160561&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=694028
[3] A Bíróság C-101/01. sz., Bodil Lindqvist elleni büntetőeljárás ügyben 2003. november 6-án hozott ítéletének 47. pontja. https://curia.europa.eu/juris/showPdf.jsf;jsessionid=BA22DB68997AC16F1253D6BEDD78C5C3?text=&docid=48382&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=11108957
[4] https://edpb.europa.eu/sites/default/files/files/file1/edpb_guidelines_201903_video_devices_hu.pdf 34. pont
