„Nekünk a per nem kellett, elintéztük ser mellett” – adja hírül egy söralátét az 1920-as évekből. Ugyanakkor hiába a kézműves sör forradalma, sok esetben sajnos a minket ért sérelmet és kárt nem tudjuk orvosolni a jogsértővel való megbeszéléssel, azok eredménytelenül záródnak. Közismert, hogy az adatainkkal való visszaélés esetén lehetséges hatósághoz fordulni, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az ügyet kivizsgálja, a jogsértő bírságot is kaphat.
Olyan helyzetben, amikor az adatvédelmi előírások megsértése miatt minket kárt vagy sérelmet a jogsértővel való – gyakran hosszadalmas – egyezkedés nem vezet eredményre, érdemes lehet tehát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény által adott lehetőséggel élni, és ún. adatvédelmi peres eljárást indítani. Ezen jogszabály szerint, amennyiben az adatkezelő (illetve az adatfeldolgozó) az adatvédelmi előírások megsértésével kárt okoz, köteles az megtéríteni, illetve az adatvédelmi előírások megsértésével más személyiségi jogának sérelme esetén a sérelmet szenvedett fél sérelemdíjra tarthat igényt
A bírói gyakorlat alapján ilyen típusú perek sokszor személyiségi jog megsértése tárgyában indulnak. Egy érdekes ügyben például azért fordult bírósághoz egy munkavállaló, mert a munkahelyén feszültté vált a légkör, amikor a magasabb bérezéséről korábban volt pletykák megerősítést nyertek és ezért a felperesre nehezteltek egyes munkatársak, a mindennapi munkavégzése kifejezetten kényelmetlenné vált. A bíróság az ügyben megállapította, hogy a munkáltató megsértette a munkavállalójának a magánszférája védelméhez fűződő jogát azzal, hogy nem gondoskodott kellő adatvédelmi intézkedésekről és szabályokról, ezzel lehetővé tette, hogy ezen munkavállalójának a béradatait a munkavállalók egy része jogosulatlanul megismerhesse.
Az adatvédelmi előírások megsértése miatt a polgári peres eljárás szabályai szerint indítható per. A per eredményeképpen a bíróság a jogsértés tényének megállapítása esetén az adatkezelőt (illetve bizonyos esetekben az adatfeldolgozót) kötelezheti a jogellenes adatkezelési művelet megszüntetésére, az adatkezelés jogszerűségének helyreállítására, valamint az érintett jogai érvényesülésének biztosítására pontosan meghatározott magatartás tanúsítására, és egyúttal határozhat a kártérítés, sérelemdíj iránti igényről is.
A bizonyítási teher ezekben az esetekben az adatkezelőn (illetve adatfeldolgozón) van, és abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelmet az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Az eljárás tehát alapvetően kedvezőbb helyzetbe hozza a kárt, illetve sérelmet szenvedett személyt. Ugyanakkor természetesen adatvédelmi jogsértés esetén is érdemes szem előtt tartani, hogy kellő gondossággal járjunk el, nem fogják számunkra megtéríteni a kárt, amennyiben az a saját szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásunkból származott. Tehát például megfelelő figyelemmel és technikai eszközökkel védjük jelszavainkat, különösen azon platformok és applikációk esetén, amelyekben rögzítjük a bankkártya-adatainkat, vagy – a fenti példához kapcsolódva – ne hagyjuk elől az asztalunkon a magasabb bérrel kapcsolatos iratokat.
Az adatvédelmi tudatosság nagy mértékben segít a jogaink védelmében. Ha érintettként adatvédelmi jogsértést tapasztalunk, ne csak a NAIH jusson eszünkbe, hiszen a hatóság bevonása a minket sérelmet nem kompenzálja. Ha pedig adatkezelőként járunk el, tartsuk észben, hogy minél inkább figyelünk az adatvédelmi előírások betartására és gyakorlati átültetésére, annál inkább védettebbek leszünk és kiálljuk egy jogérvényesítési per próbáját.
